Akármilyen bonyolultatn is hangzik ez, a lényeg annyi, hogy szerettem volna a saját szememmel látni, mi a különbség, és talán nektek is ad egy kis támpontot.
Három féle lyukméretet teszteltem. Sajnos pontos méreteket nem tudok adni, de úgy készítettem el a lyukméreteket, hogy:
Az 1-es kameránál egy gombostűt szúrtam át a fém lapon (úgy, hogy teljesen átmenjen rajta).
A 2-es kameránál egy gombostűt szúrtam át a fém lapon, és tovább tágítottam egy vastagabb varrótűvel. A luk mérete kb. 2x akkora lett, mint az 1-es kamera esetén.
A 3-as kameránál egy gombostű hegyével szúrtam át éppen hogy, így a luk mérete kb. fele akkora lett, mint az 1-es kamera esetén.
A korábbi fotóimat az 1-es kamera lukméretével csináltam.
Ami még fontos, a tesztet ugyanonnan csináltam, az erkélyünk korlátjára szereltem mindhárom kamerát (egymástól kb. fél méterre, de vertikálisan azonos helyre). Ugyanakkora méretű vitaminos dobozokat használtam, ugyanakkora méretű fotópapírokkal, és azonos este raktam ki mindegyiket.
A felvételek 2012. június 15-étől június 22-éig készültek.
A feldolgozásuk is azonos volt: 600 dpi-n scanneltem színesben, Photoshopban invertáltam, levágtam a széleket, Levelst állítottam azonos módon, majd egy Auto Color-t engedtem rá mindegyik képre.
Természetesen nem pepecseltem retusálással, így elég sok szösz látszik a képeken.
Az eredmény pedig a következő:
1-es kamera képe
2-es kamera képe
3-as kamera képe
Véleményem szerint az eredmény igencsak "vegyes". Egyik képre sem tudom azt mondani hogy nem lett jó. Mindegyik picit más miatt tetszik.
Egyértelmű, hogy a 3-as kép, az apró lukú a legélesebb, és ez a kép a legkevésbé terhelt optikai hibákkal. A 2-es kép ennyi idő alatt is viszonylag világos lett, azonban jól látszik, hogy nem túl éles a kép. Talán ilyen nagy lyuk olyan képekre lehet jó, ahol nem is a nap útja, hanem inkább az objektum a lényeges és viszonylag rövid, néhány napos expozícióval, relatíve közelebbre szeretnénk fotózni (alkalom adtán esetleg érdemes lehet ezt is kipróbálni majd a gyakorlatban).
Az 1-es típusú kamera a normál méretű lukkal teljesen jól működik, és azt gondolom valószínűleg néhány hónap alatt nagyon jó kép készülhet belőle, azonban egyértelműen a 3-as, apróbb lyukkal ellátott kamera a nyerő számomra. Ezen egészen élesen látszanak a háttérben lévő házak részletei is, annak ellenére, hogy mindössze egy héten át készült a fotó.
Ki ki vonja le persze a saját következtetését, és használjon olyan lyukméretet, amelyik a leginkább tetszik neki :-)
Nagyon érdekes lett.Nálam a 2-es egyértelműen kiesett.Az 1-es és a 3-as együtt tökéletes lenne sztem.A 3-as az élesség, az 1-es pedig a kicsit sötétebb háttér miatt.De ha döntenem kellene, a 3-ast választanám.Grat!
VálaszTörlésminél kisebb a lyuk, annál jobb lesz a kép. főleg, ha majd hónapokig és nem napokig hagyod kint a kamerát. Vitaminos doboz helyett pedig használj fém dobozt (energia italos vagy sörösdoboz. Könnyű kilyukasztani, viszont 100% hogy csak a lyukon megy be a fény, nem szűrődik át semmi a doboz felületén.
VálaszTörléshttp://solargraphing.tumblr.com/
Szia Balibaa!
VálaszTörlésPersze, az elveket tudjuk mi is, ez egy teszt volt.
A vitaminos doboz épp olyan jó mint a fémdoboz.
Nem tudom, hogy a többi hozzászólást láttad-e? De a hozzászólásodból picit olyan mintha csak ezt a hozzászólást olvastad volna és a blog többi részét nem. Ha végignézed látni fogod, hogy volt már kint kamerám hosszabb ideig, és a jelen hozzászólás egy teszt volt, semmi más.
Üdvözlettel,
Judit
Egy kis segítséget szeretnék kérni teljesen kezdőként a szolárgráfokkal kapcsolatosan. Kisfiammal aki a csillagászat iránt nagy érdeklődést mutat szeretnénk elkészíteni egy szolárgráfot. Ezzel kapcsolatosan annyi kérdésem lenne, hogy a fotópapír kivételekor kell- e használni valamilyen vegyszert (fixír stb)? Nem találtam a leírásokban erre vonatkozó utalást, egy fotós ismerősöm viszont nem tudja elképzelni enélkül a képalkotást.
VálaszTörlésKöszönöm!
Üdvözlettel,
Böbe
Kedves Böbe!
VálaszTörlésNincs szükség semmilyen fixálási eljárásra, a kamerából kivett felvételt be lehet scannelni és digitálisan feldolgozni (erre nézve találsz itt a blogon is leírást). Azért nincs szükség további eljárásra, mivel a fotópapírban a kihelyezésekor elindulnak a kémiai folyamatok, és amikor ezek lezajlanak utána már nem tud újból lezajlani (tehát ha újra fényt kap pl. a scanner alatt nem lesz semmi baja). Persze idővel a papír kifakulhat, ezért nem árt scannelés után sötét dobozban tartani továbbra is.